Sivaram Swami a sahajiya irodalom Maharajája, aki megnyilvánította tündérországát Krisna-völgyben, ellene megy Srila Prabhupádának
Előző részben írtuk http://aharekrisnamozgalom.blogspot.hu/2016/12/a-magyar-yatra-szentimentalis-sahajiya.html, hogy Sivarama Swami már nem kötődik Srila Prabhupádhoz és
veszélyes elemeket szedett fel, megmérgezte magát, s másokat, és ami a legsúlyosabb:
semmibe vette eredeti lelki tanítómestere Srila Prabhupáda kérését, hogy ne
keveredjenek más irányzatok képviselőivel. Nem követte az utasítást és ez már
maga a bukás.
Írtunk arról is, hogy a magyarországi yátra Narayana Maharaja, Sridhar Maharaja és Radha-kund babajik szellemében halad…valamerre. A cikk végén kiderül hová.
Írtunk arról is, hogy a magyarországi yátra Narayana Maharaja, Sridhar Maharaja és Radha-kund babajik szellemében halad…valamerre. A cikk végén kiderül hová.
Sivaram Swami bizonyíthatóan szoros és igen bensőséges kapcsolatot épített ki Narayana Maharajával, aki 2010-ben szerencsére elment és így többet nem sértegetheti Srila Prabhupádát, mint azt tette. Srila Prabhupáda többször is kérte, hogy ne beszélgessenek a Mathosokkal, tartsuk távol magunkat a Narayana féléktől, akik rendkívül irigy személyek és így befolyásukkal ártanak a mozgalomnak. Alább egy levél erről:
"So it is better not to mix with my Godbrothers very intimately because instead of inspiring ourstudents and disciples they may sometimes pollute them. This attempt was made previously bythem, ...We shall be very careful about them and not mix with them. This is my instruction to you all. They cannot help us in our movement, but they are very competent to harm our natural progress. So we must be very careful about them."
Mi viszont tudjuk, hogy Srila Prabhupáda nem is mondhatott ilyet, főleg nem a kritizáló Narayana Maharajának, aki szerint a bhakta elveszti a Krisna-tudatba vetett hitét, ha Srila Prabhupáda magyarázatait olvassa. 1977 után meg kijelentette magát az ISKCON főtanácsadójának, mint Prabupáda utódja.
Ez az ember egy irígy démon. Néha dicsérte Prabhupádát, néha meg kritizálta, mikor melyik, úgy ügyeskedve, hogy maga köré édesgesse Srila Prabhupáda tanítványokat és újraavassa őket, mondván a "Swami Maharaja" nem mondott el mindent, nem beszélt a raga-margáról, a rasika bhakti nektárral teli óceánját nem tárta fel, de Ő odaadja.
Na ezt sok ISKCON bhakta jól bekajálta, mint Sivarama Swami is és baráti köre, akiket így jól félrevezettek a 80'-as évek folyamán, olyannyira, hogy alig lehetett leállítani "extázisukat".
„Miután visszajöttem Indiából és te elutaztál, mint az én esetemben mindig, úgy éreztem, hogy nagyon hasznos volt az idei Indiába tett látogatásom. Főleg a Narayana Maharajával történt beszélgetésünk. […] Azt is érzem, hogy a változások amiket tapasztaltam, maradandóak, nagyon különlegesek, és egy új ízt és irányt adtak a Krisna-tudatomnak. […] Maharaja magyarázatait nagyon lelke sítőnek találtam […] Ez a tanulás, a jelenlegi Bhagavad Gita valamint a rasika sastra tanulmányaimat is tartalmazza.”(Sivaram Swami levele Sacinandana Swaminak, 1992/06/10)Sivaram Swamival később írattak egy könyvet, aminek a címe "Siksa az ISKCON-on kívül". Ő maga is bevallotta, hogy bizony korábban valóban meghódolt egy másik gurunak, csak az a probléma, hogy ez a kötődés a külső siksa felé és rasika guruja felé ma is nagyban befolyásolja Sivaram Swami munkásságát és a magyar yátra életét és...pénztárcáját.
„Az ISKCON történetének viharos nyolcvanas éveitől kezdődően ártatlannak ígérkező, rendszertelen kapcsolatot tartottam fenn egy ISKCON-on kívüli Vaisnavával26. A kilencvenes évek közepére azonban az ismeretség vitatott kérdéssé vált: forduljanak-e az ISKCON vezetői útmutatásért nem ISKCON-os vaisnavákhoz? Beláttam, hogy egy ilyen precedens veszélyeket rejthet magában, ezért, másokkal egyetemben – a GBC kérésére - megszakítottam ezt a külső kapcsolatot. Srila Prabhupada nem hiába intett óva bennünket: számos megpróbáltatással kellett szembenéznünk. Ez a látszólag kedves Vaisnava ellenséges lett az ISKCON-nal szemben. Az ISKCON tagjai sok esetben a közösségen kívül kerestek vaisnavákhoz? Beláttam, hogy egy ilyen precedens veszélyeket rejthet magában, ezért, másokkal egyetemben – a GBC kérésére - megszakítottam ezt a külső kapcsolatot. Srila Prabhupada nem hiába intett óva bennünket: számos megpróbáltatással kellett szembenéznünk. Ez a látszólag kedves Vaisnava ellenséges lett az ISKCON-nal szemben. Az ISKCON tagjai sok esetben a közösségenkívül kerestek siksát és diksát, s még ma is előfordul, hogy egyes bhakták egy szebb lelki jövő reményében elhagyják az ISKCON-t. Szomorú vagyok, hogy ehhez a forgatókönyvhöz én is hozzájárultam.”(Előszó: Siksa az iSKCON-on kívül?)Sivaram Swami többed magával azért ennek a sértő Maharajának a halálos ágyánál ott sopánkodtak. Miért? Minek? Sivarama Swami miért emlékezett meg az Ő halálról, ha elvileg ártott a mozgalomnak és kavarógép volt a közösségben?
Tridandi Swami elmondja pár éve egy interjúban, hogy nagyon jól ismeri Sivaram Swamit (valamiért kiemelte őt), nagyon jól tudja mit csinál és elárulja azt is, hogy Sivaram Swami menedéket vett Narayana Maharajánál és sokat járt hozzá. Volt, hogy minden nap. Felsorolt pár sannyászit, akik minden nap meglátogatták őt.
Narayana Maharaja kezdő bahktákat szédített meg és térített át a rága-márgára, s ezt nevezik sahajiyának. Azt mondta nekik, hogy vidhi-márga csak alacsony szint, de a cél a préma, a rasa, a madhurja, a bhava, a rága, amit Sri Caitanya Mahaprabhu is átélt krisna-tudat gyakorlata során és élte a valódi életet.
Beadták neki és a Gopi-bhavásoknak, hogy Srila Prabhupáda nem monda el a teljes igazságot, mert nem volt több ideje. Sivaramék beleugrottak ebbe az "óceánba", amiben most fuldokolnak csak, mert úszni nem tudnak benne. Sahajiyák.
Mint azt a fenti levélben is kitűnik, Sivarama Swami beismeri, a GBC megtiltotta neki és más bhaktáknak, hogy részt vegyenek ezekben a tevékenységekben, amint az a következő GBC határozatból is látható:
„Az ISKCON-ban, mostanában történt „rasika-bhaktira”, vagy intim Radha Krisna lilára, továbbá csak a magas szinten álló lelkeknek megfelelő témákra fokuszáló írásoknak az elszaporodása, Srila Prabhupada utasításaitól történő eltérésre mutat, és akadályozza az ISKCON bhaktáknak a zavartalan lelki fejlődését. Ezért az ISKCON tagjai mellőzzék ezen írások gyűjtését, olvasását, tárgyalását és terjesztését.” lelki fejlődését. Ezért az ISKCON tagjai mellőzzék ezen írások gyűjtését, olvasását, tárgyalását és terjesztését.” (73 számú, GBC határozat, 1995)
Bár Sivaram Swami elismeri, hogy hibázott, és látszólag figyelembe veszi a GBC határozatot, mely megtiltotta a Narayana Maharajával való társulást, de még mindig folytatja a gopikkal kapcsolatos tiltott tevékenységeit.
Sivarama Swami nem követi guruja, Srila Prabhupáda utasítását. Nem követte és nem követi ma sem, mert ilyen Narayana Maharajaknál vett menedéket és kért instrukciókat és kapott inspirációt pl. a könyveinek megírásához, a Krisna-völgy Goloka-Vrindávanához való átalakításához.
Sivarama Swami továbbra is gopi-bhava hangulatban van, jár-kel. 2007-ben pl. jelét adta gopiságának: "A fiatal gopik nyomdokait követve, akik azért tettek fogadalmat, hogy megkapják Krisnát férjükként, én is egy fajta Katyayani vratát követek. Havisyát eszem naponta egyszer, hideg vízben fürdök, nem borotválkozom, naponta imákat mondok Devinek és imádom őt." holott tudjuk, hogy Prabhupádanak az a vélemény, hogy a gopik utánzása ...sahajiya. Sivaram Swami is az.
De nézzük mit szól ehhez Srila Prabhupada:
„Ők nem koldulás céljából mentek Katyayanihoz […] Így nincs abban semmi rossz ha imádjuk a murtit, úgy értem, hogy más félisteneket. De ezt akárki nem teheti meg. Ezt csak a gopik tehették meg, mivel Krisnán kívül nem ismertek semmi mást.” (Srila Prabhupada lecke, 1975/09/17)
„…még mielőtt megházasodtak volna úgy imádkoztak Katyayanihoz, hogy „HaddSahajiya irományok
legyen Krisna a férjünk.” […] Agopik, Radharani, ők mind Krisna lelki energiájának a
kiterjedései. Ne gondoljátok őket átlagos nőknek. Ők mind Krisna. […] Nem utánozhatjuka gopikat. Az sahajiya. Az sahajiya. […] Ne próbáld utánozni őket. Az sahajiya.” (Srila Prabhupada lecke, 1976/06/11)
A könyvei Krisna-kedvteléseiről szintén sahajiya munkák és Narayana Maharaja inspirálta azokat. Baloldali a rasika-gurujáé, a jobboldali sajátja.
Na és itt van a nagy életműve a Nava Vraja Mahima 4200 oldalasra tervezett tömény ezoterikus sahajiya iromány.
Az ismertetőben ezt olvashatjuk:
"Az új könyvsorozat bemutatja, hogyan nyilvánult meg az eredeti Vraja Dhama, az Úr Krisna vrindavani (indiai) születéshelye Új Vraja Dhamában, az MKTHK híres önfenntartó farmközösségében. Hiszen a vaisnavák erőfeszítése révén még egy átlagos anyagi helyszín is – mint amilyen Új Vraja Dhama birkalegelői valaha voltak – szent hellyé alakulhat át. A könyvben felfedezhetjük Krisna kedvteléseinek szent helyeit az eredeti Vrajában, valamint azok megfelelőit Új Vraja Dhamában. Mindezek mellett olvashatunk majd olyan kedvtelésekről is, melyek pusztán Új Vraja Dhamában jelentek meg."
Gyerekek ez nagyon bizarrul hangzik!
"A térképek pedig számos feledésbe merült helyszínt mutatnak be, melyek létezését még senki nem jegyezte papírra és egyszerűen csak a brijbasik szájhagyományán keresztül maradtak fenn. "
Brijbasik elmondása alapján? Milyen birjbasik? Csak nem a Radha-kund babajikról van szó?
Még Srila Prabhupáda jelenlétében is voltak bahkták, akik különféle vrindávani lakóktól, brijbasiktól kérdezősködtek, őket hallgatták bensőségesebb témákról, Krisna kedvtelésekről, gopi-bháváról és hasonlókról. Íme Srila Prabhupáda véleménye erről:
„Értesültem arról, hogy néhány tanítványunk Vrindávanában babajikkal keverednek. Ez nagyon sok problémát teremt az emberekben, akik Vrindávanába látogatnak. Itt Los Angelesben van úgy 40 bhakta, akik privát módon találkoznak, hogy megvitassák az intim kedvteléseket, mesterségesen gondolván, hogy beléphetnek és idő előtt megérthetik a gopikat. Ez pusztítást fog eredményezni a közösségünkben és végül, ha ezt tovább engedjük, akkor a prédikálásunk teljesen össze fog esni. Krisna liláinak túl korai megértésének vágya azonos a szexuális élet vágyával, amit láthatunk sok babaji és sahajiyák körében, Vrindávanában. A mi Jagannatha dasánk visszatérva Vrindávanából kérdezte, hogy azt hallotta a babajiktól, amint a siddha-deháról beszélnek és Ő szintén hallgatta ezeket a babajikat. Azt akarom, hogy mindez azonnal állítsuk meg. Ha ez folytatódik, bekeveredünk a babajik közé, az meg fog mérgezni. Sok példa van erre, ezeknek a babajik 2-3 barátnőt tartanak. Asatsanga-tyagi. Kerülni kell a társaságukat és tiltásba kell adni a bhaktáinknak, akik Vrindávanába látogatnak. (Srila Prabhupáda levele Nitainak, (Los Angeles, 1976 június 7. Vrindaban)
A fenti intelmét a tanítványok sutba dobták, mint Sivarama Swami is és végül megtörtént az, amit Prabhupáda előre látott. Láthatóan ma is vannak sannyasik, akik sűrűn látogatják pl. az igen híres Ramesha babajit. Sivaram Swami barátja Sacinandana Swami (jobbra) kifejezetten imádja ezt a babajit, Srila Prabhupáda utasítása ellenére. Ezek az emberek sértegetik a gurujukat és lelki fejlődést így nem kaphatna és adhatnak.
Erős okunk lehet azt feltételezni, hogy a fent említett megairodalom tartalmaz kitalált, nem valós eseményeket, hogy a történetek, kedvtelések, pusztán írói képzelet szüleménye. Azért is merülhet fel bennünk, mert a korábbi könyveiben is így tett.
„Hogy lekössem az olvasó figyelmét, egy megfelelő irodalmi megoldást kerestem, egy olyan keretes szerkezetet, amely (az egyes kedvteléseket leíró betétekkel együtt) könnyedebbé teszi a könyv hangulatát. [...] A kerettörténet azt a célt szolgálja, hogy olvasmányosabb legyen a mű. A bhaktákat, különösen a mai időkben, a puszta flozófánál jobban vonzza az, hogyha egy lebilincselő, a filozófia kérdéseit szemléletesen bemutató történetet olvashatnak. Ha az utóbbi olvasásával jól elsajátítják a krisna-tattva elveit, akkor ez mindenképpen a Krisna-tudat terjesztésének ügyét szolgálja.” (Sivarama Swami, Na paraye ‘ham, 41- 42.oldal)Srila Prabhupada sok kötetes Srimad-Bhágavatamja már tartalmazza a legvonzóbb történeteket Krisnáról, inkarnációiról és bensőséges társairól. Mindegyik hiteles történelmi elbeszélés, nem pedig fikció. Tele vannak filozófusával, és mi egyedül arra vagyunk hivatottak, hogy olvassuk őket, nem pedig arra, hogy saját történeteket agyaljunk ki.
„Mi nem fantasztikus regény írók vagyunk.”(Srila Prabhupada Levél, 1976 /01/18)
„Minden ott van a Krisna könyvben. Ne képzelődj.”(Srila Prabhupada Levél, 1974/09/8)
„Ez a Krisna könyv arra szolgál, hogy segítse a Krisna-tudatos mozgalmat anyugati világban. Ez a transzcendentális irodalom két kötetben jelent meg,számtalan illusztrációval. Az emberek szeretnek regényeket olvasni, hogylefoglalják idejüket és energiájukat. Ezt a hajlamukat, most Krisnára irányíthatják. Ennek eredménye az lesz majd, hogy a lélek maradandó elégedettsé-get érez, mind egyéni, mind közösségi szinten.”(Krisna: Az istenség Legfelsőbb Személyisége, előszó, Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada)A Nava Vraja Mahimá fantazmagóriákhoz lenne pár szava Srila Prabhupádának és hasonlóan fogalmazna, mint az alábbi részletben olvashatjuk.
„Vannak gátlástalan emberek, akik azonnal a raga-marga elveit akarják elfogadni, anélkül, hogy Krisnát a pancaratrika-vidhi vidhi-marga szabályozó elveit szerint szolgálnának. Az ilyen embereket sahajiyáknak nevezik. Vannak démonok is, akik Krisna és a gopik kedvteléseit ecsetelgetik nagy élvezettel, és erkölcstelenségükben kihasználják Kirsnát. Ezek a démonok, akik könyveket nyomtatnak és verseket írnak a raga-marga elvekről kétségtelenül a pokolba vezető úton járnak, és sajnos másokat is magukkal rántanak a mélybe. A Krisna-tudatú bhaktáknak nagyon kell ügyelniük arra, hogy elkerüljék az ilyen démonokat.” (SB. 4.24.46. magyarázat)
Ezen mondatait Prabhupádának vehetjük jóslatként is. Srila Prabhupáda szavaiból egyértelműen kivehető, hogy Ő nem kultiválta ezeket a modern kori irományokat. Biztosak lehetünk abban, hogy Srila Prabhupádának nem tetszene az olyan könyvhalom, mint a Nava Vaja Mahima.
Srila Prabhupáda kérte, hogy ne merüljünk el idő előtt a Gopik és Krisna kedvtelések mélységeibe, mert az sahajiya. Sivaram Swamit ez nem érdekli és láthatóan elszaladt vele a ló. Srila Prabhupáda odaadta a Krisna-könyvet, amit elégségesnek találta, sőt úgy adta át, hogy az még kezdő szinten is olvasható legyen.
Radha-Krisna és gopis kedvtelések hallgatása kezdő szinten nem helyénvaló. Sajnos a gyakorló hívőket, bhaktákat a hamis lelki tanítómesterek rossz lelki úton terelik, s arra bíztatják őket, hogy bensőséges Radha , ill. gopik és Krisna között folyó lilákról olvassanak. Ez a sahajiyák útja, amit gyorsan be kell fejezni. Srila Prabhupád ellene van az ilyen dolgoknak. A lényeg, hogy a Radha-Krisna kedvtelések majd idővel feltárulnak, ha felszabadultál…de előtt nem szabad ezekről tudakozódni. Magyarországon túlzottan is propagálják az ilyen fajta sahajiya módit. Radha-Syamasundart imádják a teplomban, de csak Laxmi-Narayana hangulatban szabad és nem szabad Radha-Krisna lilákba benyitni. Srila Prabhupad nem engedte meg. Ezek nagyon bensőséges dolgok és nem valók a gyakorló bhaktáknak. Srila Prabhupad csak a Krisna-könyvet adta és azt mondta, hogy abban minden benne van.
Srila Prabhupada egy előadásában így beszélt erről:
Kedves józan bhakták! Csak és kizárólag Srila Prabhupáda által javasolt könyveket olvassátok! Miért? Mert ezt Ő kérte!
Az elején, a kezdő bhakták ne próbálja megérteni a a gopík és Krisna közötti történéseket. Nem szabad megérteniük. Hacsak az ember nem mentes az anyagi felfogástól, sarvopādhi vinirmuktaṁ tat -paratvena nirmalam [ Cc. Madhya 19.170 ] . Ez azt jelenti, hogy odaadó szolgálatot kell végrehajtanunk a szabályozó elvek betartásával. „Nem tudom követni a szabályozó elveket, és én próbálom megérteni Radha - Krisna át, ” ez szélhámosság. Ez gazemberség. Csak a gazfickók fogják ezt tenni. Nem látja a helyzetét, hogy „Mi a helyzetem? Én még mindig tele vágyak kéjes gondolatokkal. Az agyam még mindig zavart egy szép nő vagy szép férfi láttán, és én beszélgetek Radha-Krisnáról ?” Ez értelmetlenség. Narottama dāsa Ṭhākura mondta, rūpa - raghunātha pade haibe ākuti kabe hāma bujhabo se yugala - píriti . Ha nem vagy az odaadó szolgálat szakértője, akkor a Bhakti - rasāmṛta - sindhu ... utasításának gyakorlati alkalmazása révén kell eljárnod ... Rūpa - raghunātha pade haibe ākuti . Ha pedig képesek vagyunk rá, akkor egy napon megérthetjük, mi a yugala - pīriti , a szerelem Kṛṣṇa és Rādhārāṇī között. Nem történik meg egyből. Ez sahajiyā.Nem olyan hirtelen. Ezt nem szabad megtenni. Először is látnom kell, hogy mennyire lettem sarvopàdhi vinirmuktam [ Cc. Madhya 19.170 ] ,mennyire vagyok mentes az anyagi megkülönböztetésektől. Akkor képes leszünk. Rādhā - kṛṣṇa - praṇaya -vikrṭi ahlādinī śakti asmād.
A Rādhā - Kṛṣṇa - praṇaya , Rādhā és Kṛṣṇa szeretõ ügyei , ez nem közönséges dolog. Ha imádod Rādhát - Kṛṣṇa , erre nem vagyunk alkalmasak... [szünet] ... Kṛṣṇanak örök szolgájának szolgájaként kell gondolkodnunk egy irányítás alatt, ādau gurvāsrayam irányítása alatt . Tehát, ha valamit tenni akarunk, akkor kérdezzük meg azt gurutól , saddharma (megkülönböztetés nélkül). Követni kell. Nem szabad gyártani a dolgokat, hogy "így képes leszek elégedetté tenni Kṛṣṇa-t ." Nem. Ha megvitatjuk Radha - Krisna lilákat kezdő szakaszban, s gondoljuk, hogy Krisna elégedett lesz. Nem. Először is meg kell tisztulnod a szabályozó elvvel és ha teljesen szabadok vagytok az anyagi felfogásoktól, akkor megértitek mi a Rādhā - Kṛṣṇa līlā .
Kedves józan bhakták! Csak és kizárólag Srila Prabhupáda által javasolt könyveket olvassátok! Miért? Mert ezt Ő kérte!