Úgy látom az MKTHK-ban, hogy a bhakti-latha mellett növő káros növények gyomlálása elmaradt egy ideje, és az eredeti bhakti növénye már elszáradott és ennek meg vannak a jelei, eredménye, közösségi és egyéni szinten egyaránt.
A világias növénykéket, -- amik a lelki élet óvatlan gyakorlása miatt jelennek meg -- szépen öntözgetik, nevelgetik, locsolgatják és ezt sokan észre is veszik, és el is távolodnak a közösségtől. Mások nem veszik észre és ez nagy baj.
A Hívek azt hiszik, hogy amit az egyház öntözget AZ a bhakti növénye, amiről szó van a könyvekben, amiről szól a Krisna-tudat, de ez azért van, mert a bhakti-növény és a mellette növő világias gyom megtévesztően hasonlítanak egymásra, s csak az óvatos bhakta veheti észre a tévedést.
A lelki gyakorló olyan, mint egy kertész és az intézményi tér (templom, közösség) maga a kert. Sajnos a kertészek, főkertészek nem a bhakti növényét gondozták/gondozzák, hanem a gyomokat, amikor most szó lesz... Sajnos a kert elgazosodott és a célom az, hogy rámutassak a gazra, amit ki kell tépni.
A világias növénykéket, -- amik a lelki élet óvatlan gyakorlása miatt jelennek meg -- szépen öntözgetik, nevelgetik, locsolgatják és ezt sokan észre is veszik, és el is távolodnak a közösségtől. Mások nem veszik észre és ez nagy baj.
A Hívek azt hiszik, hogy amit az egyház öntözget AZ a bhakti növénye, amiről szó van a könyvekben, amiről szól a Krisna-tudat, de ez azért van, mert a bhakti-növény és a mellette növő világias gyom megtévesztően hasonlítanak egymásra, s csak az óvatos bhakta veheti észre a tévedést.
A lelki gyakorló olyan, mint egy kertész és az intézményi tér (templom, közösség) maga a kert. Sajnos a kertészek, főkertészek nem a bhakti növényét gondozták/gondozzák, hanem a gyomokat, amikor most szó lesz... Sajnos a kert elgazosodott és a célom az, hogy rámutassak a gazra, amit ki kell tépni.
"A bhakti növényével együtt fejlődő káros növények közé tartozik többek között a tökéletesség elérésére törekvő ember számára elfogadhatatlan viselkedés,
- Kutináti: a diplomatikus viselkedés (kétszínűség),
- Jíva-himsa: az állatmészárlás (vétség a lélek ellen, amikor téves filozófiákat adunk közre),
- Lábha: az anyagi nyerészkedés (pénz halmozás, pénzügyi manipuláció, tőzsde, profitorientált tevékenység, projektek, nitya-seva, ultra drága könyvbiznisz)
- Púdzsa: a világi imádat (világi emberek elégedettségére való törekvés, úgy prédikálni, hogy szó sem esik Krisnáról, behízelegni a világias embereknek, követők gyűjtése) és
- Pratistha: a világi tekintély (presztízs, pozíció, hírnév, csillogás, pózolás, tiszta bhakta utánzás).
Ezek egytől egyig nemkívánatos gyomok.Ezeket észre kell venni és azonnal ki kell tépni, ahogy kibújnak. Na, de mik is ezek egészen pontosan. Nézzük mit mondanak az Acaryak. Az alábbiakat sajnos tapasztaljuk is. A Bhakti-növény tanulmányozása egy tudományos munka. A szimptómák tetten érhetőek...
Van egy bizonyos viselkedésminta, amelyet azoknak kell követniük, akik valóban igyekeznek tökéletessé válni. Krisna-tudatos mozgalmunkban azt tanácsoljuk tanítványainknak, hogy ne egyenek húst, ne játsszanak szerencsejátékot, ne éljenek törvénytelen nemi életet, és ne használjanak mámorítószereket (sajnos ez a drog fogyasztás is jelen van a közösségben: gyógyszerfüggés, ópiumos betiltott szerek fogyasztása receptre stb. A legtöbb vezető nem is négyszabályos).
Caitanya Caritamritában ez áll:
Azok az emberek, akik ilyen tettek rabjai, sohasem válhatnak tökéletessé, éppen ezért ezek a szabályozó elvek azoknak szólnak, akik szeretnének tökéletessé válni és visszatérni Istenhez.
A kutinati, a diplomatikus viselkedés nem teheti elégedetté az atmat, a lelket, de még a testet vagy az elmét sem. A bûnös elme mindig gyanakszik, ezért viselkedjünk mindig egyenesen, úgy, ahogyan a védikus tekintélyek jóváhagyják. Ha diplomatikusan vagy kétszínûen bánunk az emberekkel, az akadályozza lelki fejlõdésünket.
A jiva-himsana az állatok megölésére vagy a más élõlények elleni rosszindulatra utal (én a vegán konyhát is ide sorolom). A szerencsétlen állatok levágása kétségtelenül az állatok elleni gonoszságnak tudható be.
Az emberi létforma arra való, hogy megértsük a Krisna tudatot (athato brahma-jijñasa), hogy a Legfelsõbb Brahmanról érdeklõdjünk. Az emberi létformában mindenkinek lehetõsége nyílik arra, hogy megértse a Legfelsõbb Brahmant.
Az emberi társadalom állítólagos vezetõi nem tudják, mi az emberi élet valódi célja, ezért az anyagi gyarapodással törődnek, s ezzel félrevezetik az embereket (ez sajnos a közösségben is látható, fura de sajnos az MKTHK is vétkes, mivel nem értik a vezetők a filozófiát, inkább lázasan üzletelnek).
Minden állam és minden társadalom lázasan igyekszik javítani az evés, az alvás, a párzás és az önvédelem minõségén. emberi életforma célja azonban több ennél a négy állati elvnél. Az állatvilágban szintén megtaláljuk az evés, az alvás, a párzás és az önvédelem problémáját, az állatok azonban könnyedén megoldották gondjaikat.
A kutinati, a diplomatikus viselkedés nem teheti elégedetté az atmat, a lelket, de még a testet vagy az elmét sem. A bûnös elme mindig gyanakszik, ezért viselkedjünk mindig egyenesen, úgy, ahogyan a védikus tekintélyek jóváhagyják. Ha diplomatikusan vagy kétszínûen bánunk az emberekkel, az akadályozza lelki fejlõdésünket.
A jiva-himsana az állatok megölésére vagy a más élõlények elleni rosszindulatra utal (én a vegán konyhát is ide sorolom). A szerencsétlen állatok levágása kétségtelenül az állatok elleni gonoszságnak tudható be.
Az emberi létforma arra való, hogy megértsük a Krisna tudatot (athato brahma-jijñasa), hogy a Legfelsõbb Brahmanról érdeklõdjünk. Az emberi létformában mindenkinek lehetõsége nyílik arra, hogy megértse a Legfelsõbb Brahmant.
Az emberi társadalom állítólagos vezetõi nem tudják, mi az emberi élet valódi célja, ezért az anyagi gyarapodással törődnek, s ezzel félrevezetik az embereket (ez sajnos a közösségben is látható, fura de sajnos az MKTHK is vétkes, mivel nem értik a vezetők a filozófiát, inkább lázasan üzletelnek).
Minden állam és minden társadalom lázasan igyekszik javítani az evés, az alvás, a párzás és az önvédelem minõségén. emberi életforma célja azonban több ennél a négy állati elvnél. Az állatvilágban szintén megtaláljuk az evés, az alvás, a párzás és az önvédelem problémáját, az állatok azonban könnyedén megoldották gondjaikat.
Miért kell az emberi társadalomnak oly sok erõfeszítést tennie, hogy megpróbálja megoldani ezeket a problémákat? ( Miért kell az elvileg a Krisna-tudat képviselőinek a farmot üzleti tevékenységre használni) Nehézséget az okoz, hogy az embereket senki sem tanította meg erre az egyszerû filozófiára. Azt gondolják, hogy a civilizáció fejlõdését az érzékkielégítés fokozása jelenti.
Szép számmal akadnak olyan valláshirdetõk, akik nem tudják, hogyan lehet megoldani az élet végsõ kérdéseit, s így õk is az érzékkielégítés bizonyos formájára igyekeznek megtanítani az embereket. ( Ezt látom én is.) Ez szintén jiva-himsana.
Ezek a hitbuzgó emberek nem rendelkeznek valódi tudással, és csak tévútra vezetik a tömegeket. Ami pedig az anyagi hasznot illeti, tudnunk kell, hogy a halál pillanatában minden anyagi kincsünktõl meg kell válnunk.
Szép számmal akadnak olyan valláshirdetõk, akik nem tudják, hogyan lehet megoldani az élet végsõ kérdéseit, s így õk is az érzékkielégítés bizonyos formájára igyekeznek megtanítani az embereket. ( Ezt látom én is.) Ez szintén jiva-himsana.
Ezek a hitbuzgó emberek nem rendelkeznek valódi tudással, és csak tévútra vezetik a tömegeket. Ami pedig az anyagi hasznot illeti, tudnunk kell, hogy a halál pillanatában minden anyagi kincsünktõl meg kell válnunk.
Sajnálatos módon az emberek nem tudják, hogy van élet a halál után, ezért a világi gondolkodású emberek azzal vesztegtik az idejüket, hogy olyan anyagi kincseket halmoznak fel, amit a halál idején maguk mögött kell hagyniuk ( egyes szannyásziknak elég szép összegű bankszámlákkal rendelkeznek, hogy apartmanokat vehetnek maguknak).
Az efféle nyereségnek nincs örök haszna. Éppen így annak sincs semmi értéke, amikor valakit világi emberek bálványoznak, hiszen a halál után egy másik testet kell elfogadnunk. Az anyagi tisztelet és az anyagi címek olyan díszek, melyeket nem vihetünk magunkkal a következõ testbe. Az eljövendõ életben minden feledésbe merül. (Pedig párak ilyenekért is küzdenek, ez is látható: Magyar Köztársasági Érdemérem Arany Kereszt, European Council of Religious Leaders képviselő.)
Ez a vers ezeket az akadályokat mind káros növényeknek nevezi. Csupán nehézséget jelentenek az igazi növény, a bhakti-lata számára. E nemkívánatos dolgokat nagyon gondosan el kell kerülnünk. Néha ezek a fölösleges növények külsõre éppen olyanok, mint a bhakti-lata növény. ( Bizony nehéz dolog ez, s ha valaki rámutat az igazi növénynek hitt gyomra, akkor a másik kiakadhat.)
Ez a vers ezeket az akadályokat mind káros növényeknek nevezi. Csupán nehézséget jelentenek az igazi növény, a bhakti-lata számára. E nemkívánatos dolgokat nagyon gondosan el kell kerülnünk. Néha ezek a fölösleges növények külsõre éppen olyanok, mint a bhakti-lata növény. ( Bizony nehéz dolog ez, s ha valaki rámutat az igazi növénynek hitt gyomra, akkor a másik kiakadhat.)
A bhakti-lata mellett nagyságra és fajra is azonosnak tûnnek, ám ennek ellenére upanakhanak nevezik õket. A tiszta bhakta meg tudja különböztetni a bhakti-lata növényt az anyagi növénytõl, és éberen ügyel, hogy felismerje és elkülönítse õket.
Ha az ember úgy énekli a Hare Krisna mantrát, hogy közben sértéseket követ el, akkor ezek a nemkívánatos növények egyre csak nõnek. Nem szabad valamilyen anyagi érdekbõl kihasználni a Hare Krisna mantra éneklése nyújtotta áldást.
Ha valaki úgy hall és énekel, hogy nem igyekszik megszabadulni a sértésektõl, akkor anyagi ragaszkodás ébred benne az érzékkielégítés iránt. A mayavadikhoz hasonlóan az ember arra is vágyhat, hogy megszabaduljon az anyagi kötöttségtől, vagy épp ragaszkodni kezd a yoga siddhikhez, és a yogával elérhetõ csodálatos képességekre sóvároghat.
Ha az ember úgy énekli a Hare Krisna mantrát, hogy közben sértéseket követ el, akkor ezek a nemkívánatos növények egyre csak nõnek. Nem szabad valamilyen anyagi érdekbõl kihasználni a Hare Krisna mantra éneklése nyújtotta áldást.
Ha valaki úgy hall és énekel, hogy nem igyekszik megszabadulni a sértésektõl, akkor anyagi ragaszkodás ébred benne az érzékkielégítés iránt. A mayavadikhoz hasonlóan az ember arra is vágyhat, hogy megszabaduljon az anyagi kötöttségtől, vagy épp ragaszkodni kezd a yoga siddhikhez, és a yogával elérhetõ csodálatos képességekre sóvároghat.
Azt, aki a csodásnak tekintett anyagi tettekhez ragaszkodik, siddhi-lobhinak nevezik, olyan embernek, aki anyagi tökéletességre vágyik. Az is lehet, hogy valaki a diplomatikus vagy kétszínû viselkedés áldozata lesz, vagy megeshet, hogy nõkkel tart kapcsolatot, hogy a törvénytelen nemi életet élvezze (sajnos ilyen is van az ISkconban).
Van olyan is, aki a prakrita-sahajiyakhoz hasonlóan csak színjátékot csinál az odaadó szolgálatból, és van, aki azzal igyekszik alátámasztani a filozófiáját, hogy csatlakozik valamilyen kaszthoz, vagy egy bizonyos dinasztiához tartozónak vallja magát, és kijelenti, hogy kizárólag neki van joga a lelki fejlõdéshez. ( Ilyet is látni: Olyan mintha Srila Prabhupadot követné, sokat beszél Róla, idézget Tőle, de ez csak színjáték - így tudja csak eladni magát)
A családi hagyományra támaszkodva az ember csaló guruvá, olyan lelki tanítómesterré válhat, aki csak a nevében az. Van, aki ragaszkodni kezd a négy bűnös cselekedethez — a törvénytelen nemi élethez, a mámorítószerek használatához, a szerencsejátékhoz és a húsevéshez.
Az is megtörténhet, hogy valaki üzletet próbál csinálni abból, hogy a Hare Krisna mantrát énekli vagy a Srimad-Bhagavatamot olvassa, és lehet, hogy valaki törvénytelen úton próbálja gyarapítani a vagyonát. (Egyértelműen növekszik ez a növény is a mozgalomban. )
Van olyan is, akibõl olcsó vaisnava lesz, mert azzal próbálkozik, hogy az anyagi megbecsülés reményében egy félreesõ helyen japázzon, vagy anyagi hírnévre vágyik, és ezért az abhaktákkal megalkudva, velük kompromisszumot kötve feladja filozófiáját és lelki életét.... (sajnos ezt is láthatjuk, pl ott van a vaisnava étkezés és murti imádat fontos alapeleme, hogy tejtermékeket fogyaszt a vaisnava és azt fel is ajánlja Krisnának. A tej és zsír fogyasztása nagyon fontos és ezt az ál-Krisna-tudat képviselete feladta, megváltoztatta a megértését és új tanokat prédikál, és ez újabb gyomokat termeszt. Vagy a hírnévért már nem a krisna-tudatos filozófiákról beszél, hanem szimplán világi bölcselkedéseket ad közre.)
Mindezek a személyes érzékkielégítés csapdái. Elõfordul, hogy valaki azt színleli, hogy a lelki élet fejlett szintjén áll, s hogy becsapjon néhány ártatlan embert, sadhuként, mahatmaként vagy rendkívül vallásos hívõként válik ismertté. Mindez azt jelenti, hogy a „bhakta” — aki csak a nevében az — e nemkívánatos növények áldozata lett, a valódi növény, a bhakti-lata pedig elhervadt. No comment
Szóval nézzetek körbe a kertben...nézzetek magatokba...van-e olyan növény, ami színre, méretre, fajtára hasonló, de gaz
Eredeti méretre kattints rá
