Ez a ma működő rendszer szintén elhajlás, egy koholmány. Az ISKCON-ban működő sok-guru-rendszer egy nagy csalás. Ez egy új vallás, egy kaitava-dharma, amit ki kell rúgni.
Purajana prabhu az 1977 november utáni korszakról beszél, arról az időszakról, amikor Srila Prabhupáda már fizikailag nem volt jelen. Prabhupád eltávozása után az ISKCON vezetőség nem igazán tudta, hogy hogyan haladjon tovább a szekér, habár Srila Prabhupád kijelölte e szekér útját; meghatározta a szekér minden egyes részletét; lefektette az alapokat; elmondta utasításaiban, hogy hogyan kell tovább vezetni a mozgalmat, de még is, valahogyan minden teljesen összezavarodott.
Prabhupáda eltávoztával a vezetőség úgy tett, mintha nem
lett volna világos az elv és az irány és sajnálatos módon a Gaudiya Math
képviselőitől önjelölt acaryáitól kértek tanácsot, amiket meg is fogadtak,
Prabhupáda figyelmeztetései ellenére, aki többször beszélt és kérte, hogy az
istentestvérei előtt boruljanak le, de ne társuljanak a bhakták velük, mert
árthatnak a mozgalomnak. Itt egy levél erről a figyelmeztetésről:
So it is better not to mix with my Godbrothers very intimately because instead of inspiring our students and disciples they may sometimes pollute them. This attempt was made previously by them, especially Madhava Maharajaand Tirtha Maharaja and Bon Maharaja but somehow or other I saved the situation. This is going on. We shall be very careful about them and not mix with them. This is my instruction to you all. They cannot help us in our movement, but they are very competent to harm our natural progress. So we must be very careful about them. (Letter to Rupanuga 4/28/74) itt bővebben: http://www.harekrsna.org/pada/documents/repeating_gaudiya_math.htm
Az ISKCON akkori vezetése Prabhupád utasításait figyelmen kívül hagyva, tanácsot kértek például Sridhara Maharajától és később Narayana Maharajától, akik vezetésével átírták Srila Prabhupád hátrahagyott utasítását azzal kapcsolatban is, hogy hogyan legyenek az avatások a továbbiakban.
A Következmény pedig az lett, hogy pontosan minden úgy történ és az történt, amitől Prabhupáda tartott. Pontosan az történ, mint Bhaktisiddhnata Sarasvati eltávozása után ment végbe a Gaudya Mathban: minden a feje tetejére állt, szétlopkodták a vagyont, mindenki guru lett, egymás után jöttek az acaryak, akik képesítetlenek is voltak a posztra. A hiba abban volt, hogy nem követték Bhaktisiddhnata Sarasvati utasítását, mégpedig azt, hogy hozzanak létre egy irányító testületet és úgy vezessék tovább a Math ügyét.
A követés hiányában egymást jelölték ki gurunak, acaryanak, akik hatalmas botrányt, sőt még bűntényeket is kavartak az 1936 utáni évtizedekben. Srila Prabhupáda sosem tartott velük és Ő volt az, aki végül megértette Bhaktisiddhnata Sarasvati vágyát és végre is hajtotta azt.
Aztán Srila Prabhupáda is elment és megismétlődött az 1936 utáni Gaudiya Mathos esemény, vagyis mindenki acarya akart lenni és lett is és végül hatalmas katasztrófába torkollott az ügy. Ez a zona-acarya időszakként vált ismerté az ISKCON történelmében.
A zona-acarya rendszer arról szólt, hogy Prabhupáda kijelölt tizenegy személy, akik a nevében avattak. Nem voltak guruk, csak acarya képviselők voltak, de miután Prabhupáda eltávozott, kijelentették magukról tizenegyen, hogy most már Ők is guruk, ill. acaryak.
Ez a rendszer összeomlott, hatalmas botrányok kíséretében, sőt gyilkosságok is történtek és jött a mai napig is tartó rendszer, aminek a lényege az, hogy már nem csak azok tizenegyen lehetnek guruk, hanem bárki más is, akit a GBC megszavaz 2/3-os többséggel. Erről a rendszerről Prabhupáda sosem beszélt, v. írt egy árva betűt sem.
Ez a ma működő rendszer szintén elhajlás, egy koholmány. Az ISKCON-ban működő sok-guru-rendszer egy nagy csalás. Ez egy új vallás, egy kaitava-dharma, amit ki kell rúgni.
Ezért a Hare Krisna mozgalomnak már nincs akkor potenciálja, mint régen volt. Hiszen az acarya követésével gondok vannak.