A főguru csak pénzt kérne a 70. szülinapjára - üzeni egy körlevélben

Kedves bhakták! 
Kérlek, fogadjátok áldásaimat! 
Minden dicsőséget Srila Prabhupádának! 

Ebben az évben szokatlanul sok tanítvány és jóakaró jelezte, hogy szeretne részt venni a Nrsimha-caturdasi fesztiválon a május 18-19-i hétvégén, s ennek bizonyára köze van ahhoz, hogy most töltöttem be a hetvenet. 

Tekintve azt a sok fizikai hátrányt, ami ezzel az életkorral jár, én legszívesebben elfelejteném, hogy 70 éves lettem, de úgy tűnik, mások számára ez olyasmi, amit meg akarnak ünnepelni. Rendben van, meghódolok. 

Ez is része a lelki tanítómester szolgálatának. Ez a szolgálat és az ünneplés ajándékokat is jelent, s a bhakták szeretnek ilyenkor ajándékot adni. Rendben, újra megadom magam! Hallgassátok meg azonban a kérésem, amihez mindenképp ragaszkodom: Kérlek benneteket, ne vásároljatok ajándékot se nekem, se Rádhá-Dámodarának, se Rádhá-Syámának! Mindenem megvan, amire szükségem van. 

Amikor a múrtiknak szükségük van valamire, azt mindig pontosan tudjuk, s igyekszünk a lehető legkielégítőbben teljesíteni. S hogy akkor mit tegyetek? Ha ajándékozni szeretnétek, azt kérem, hogy csak pénzt adjatok. 

Az utolsó fillérig a magyar yátra szolgálatában fogom felhasználni. Sok dolog van, aminek megvalósulását még szeretném látni, s igazán nagyra értékelném, ha támogatnátok ezeket a projekteket. 

Az ilyen támogatásnak sokkal nagyobb súlya van, mint az olyan ajándéknak, amit szeretettel adtok ugyan, de nem tudom hasznát venni. Tudom, hogy sokan szeretitek személyesen átadni az ajándékotokat, ezért május 18-án este a Krisna-völgyi Varsana szent helyén leszek, hogy átvehessem, amit hoztatok.

 Az ajándékokat azonban Syamajiu dasinak is odaadhatjátok, vagy átutalhatjátok a magyar yatra bankszámlájára. Remélem, mindannyian egyetértetek a kérésemmel. Kérlek, juttassátok el az üzenetem másoknak is. 

Minden vendéget szeretettel várok a fesztiválon! Különleges alkalom lesz, s gondoskodni fogunk róla, hogy felejthetetlen élményben legyen részetek. 

Jaya Rádhá-Syáma! 
Örök jóakarótok: Sivarama Swami

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A főguru egy ünnepség alakalmával azt találta ki, hogy ő inkább pénzt kérne, mint haszontalan ajándékokat. Ha pénz költenének a követők, akkor inkább adják a pénzt neki, ill. az egyházának, majd elköltik sok-sok megvalósítandó projektre, amiknek még meg kell lenniük. 

Bizony elgondolkodtató, hogy vajon mit takar az, hogy " a magyar yátra szolgálata"? Mi sokminden lehet ebbe beletuszkolni?

Vajon milyen új projektek vannak még hátra, amire kell a pénz?

Mik ezek a projektek? Az ingatlanbiznisz? Az egyház pénzügyi projektje?

"Mindenem megvan, amire szükségem van." - írja a Swami

Csak pénze nincs a projektek megvalósítására. Viszont, ha mindene megvan, akkor meg miről van szó?

"Kérlek benneteket, ne vásároljatok ajándékot se Rádhá-Dámodarának, se Rádhá-Syámának! Amikor a múrtiknak szükségük van valamire, azt mindig pontosan tudjuk, s igyekszünk a lehető legkielégítőbben teljesíteni. "

Miért van megtiltva a hívőnek, hogy gyakorolja az Istene iránti odaadását?

A levéllel a Swami egyben megüzeni  rajongóknak azt is, hogy valójában sosem örült az ajándékoknak, mert azokat nem tudta használni, a pénznek jobban tudott volna örülni.

A swami szempontja érthető, meg praktikus is, de ilyet direktbe azért mégsem írunk ki, hogy nem kell a szülinapi torta, óra, ajándék, hanem nekem csak pénz kell, annak örülök a legjobban. ...ilyet nem adunk közre. Majd én is megadom a bankszámla számomat, hogy ideutalják az ajándékravaló pénzt, majd én azt elköltöm, mert tudom, mire vágyom.

A hívőknek észre kéne már venni, hogy itt van gond....